Hasmenéssel, hányással járó fertőzések

A tünetek magukért beszélnek, viszont több fajta betegségben is szerepelhetnek ugyanezek a tünetek. Ezekben az esetekben más teendő is lehet, az itt felsoroltakon kívül. Ezekre a végén térek ki.

Alapvetően a bélrendszerben “dolgozó” vírusok, vagy baktériumok okozzák. A kórokozó típusától függően változhatnak az egyes tünetek súlyossági fokai és a betegség időtartama is. Lázzal is járhat, hiszen egy fertőzésről van szó általában. Előfordulhat eleinte csak hányás, és a hasmenés később jelentkezik, ill. hányás nélkül is lezajlódhat.

Az emésztés ilyenkor gyengélkedik, ennek jele émelygés, étvágytalanság, haspuffadás, görcsös hasi fájdalom lehet. Akár az étel elfogyasztásával összefüggésben is jelentkezhetnek ezek a kísérőtünetek (azaz, ha nem akarjuk etetni a gyermeket, elképzelhető, hogy nem lesz émelygése és a hasfájás is enyhébb lehet).

A betegségek nagyobb részében az első 1-2 napban van csak hányás, a hasmenés a gyógyulás végéig jellemző.

Típustól függetlenül igaz, hogy a folyadékbevitel a kezelés és a gyógyulás kulcsa.

Itt az természetesen NEM számít folyadékbevitelnek, ha megissza a gyermek az innivalót, aztán ki is hányja. Ilyenkor a folyadékbevitel nulla. Ha a hányás az ivást követő 1-2 órán túl történik, akkor már valamennyi felszívódott az innivalóból.

A fent leírtakból következik, hogy az evést nem kell túlzottan erőltetni, pláne, ha hányást provokál. Ha egy-két napig semmit (durván hangzik, de szó szerint semmit!) nem eszik a gyermek, attól még nem feltétlenül lesz komolyabb baja. Na-de-ha a folyadékbevitel nem megy, akkor az az életkorától és a hasmenéssel, plusz láz miatti izzadással együtt vesztett folyadéktól függően (csecsemőknél akár 4-6 óra, óvodás korú gyermeknél fél-egy nap alatt) kiszáradáshoz, kórházi kezelést igénylő állapothoz vezethet. Az ivást éppen ezért forszírozni kell. Ha hány a gyermek, akkor kisebb adagokkal, gyakrabban próbáljuk itatni (5-10-15 perces szüneteket tartva a fél-egy deciliter folyadék adagok bevitele között), a tapasztalat szerint a nem túl erősen ízesített innivalók, akár hűtőhidegen adva a legjobban “bentmaradósak” a hányások időszakában. Hányingert csillapító szereket is leginkább ebben az időszakban van értelme adni (B6 vitamin ampullás, vagy tablettás formában, illetve Daedalonetta kúp). Ezek egyike sem varázsszer, tehát ne várjunk csodát tőlük, de adhatnak még egy esélyt kórházba indulás előtt.

Célszerű a megivott (és ki nem hányt) folyadékot egy papírlapra felírni sorban, hogy könnyebben tudjunk válaszolni az orvosnak arra a kérdésére, hogy mennyit ivott a gyermek.

A kiszáradás (néphiedelmek szerinti “jelei” HELYETT) legjobb jelzője a gyermek vizelettermelése. Mikor volt utoljára vizelete? Ez is egy szokványos orvosi kérdés lehet, amire szintén érdemes odafigyelni (lásd pelenkás gyermeknél a pelenka cseréje akkor is, ha “nem telt még meg”, vagy önállóan WC-ző gyermeknél felhívni a figyelmét, hogy jelezze, ha pisilt, hogy fel lehessen vezetni a fent említett papírlapra). Ha már legalább fél napja (azaz 6-8 órája) nem ürített vizeletet a gyermek, mindenképpen érdemes orvossal konzultálni.

A kezelés ennek megfelelően tüneti, lázcsillapítás, folyadékbevitel (összeírással együtt!) és valamilyen bélflóra javító adása (Bonolact Pro KID, vagy Normaflore, vagy Enterol, vagy Protexin, stb.). Nyálkahártya bevonó szerek pl.Smecta is forgalomban vannak, de elég nehezen beadhatók, pláne hányós gyermeknek. A hasmenéses időszakban érdemes oralis rehidraló folyadékot (Sodiolral/narancsos, HIP ORS/répás, Normolyt/ízesítés nélküli, Humana Elektrolyt/banános, stb.) is adni egyrészt, mert ezek a speciális só-cukor keverék arányuknak megfelelően jobban felszívódnak a bélből, mint az egyéb innivalók, másrészt pedig segítenek visszapótolni a hasmenéssel veszített sókat, tápanyagot. Közös jellemzőjük, hogy nem túl jó ízűek. Ennél fogva nem kell mindenáron ezt itatni a gyermekkel, ha ezt nem hajlandó meginni, mindegy, hogy mit, csak igyon! Ne ragadjunk ott le, hogy “ettől leszel jobban, tessék meginni” és akkor onnantól azt sem és mást sem iszik a gyermek, mert ezzel többet ártunk. Ha megissza, attól javul az állapota, de ha nem issza meg, úgy is javulhat, csak kicsit lassabban.

És most akkor azok, amikre figyelni érdemes. Aluszékonyság, visszatérő és a folyadékbevitelt meghiúsító hányások, nagyon erős hasi fájdalom, netán véres széklet vagy ájulás, eszméletvesztés esetén minél előbb el kell menni orvoshoz. Hasonlóan, ha a fenti papírlapon nem szerepel innivaló, sem vizelet már jó ideje, akkor nincs mire várni…

Megjegyzés: Az itt leírtak természetesen nem helyettesítik az orvosi ellátást, sőt, bizonyos esetekben hátráltathatják is azt, ha a “felhasználó” tévesen értelmezi az információkat, vagy a kategóriát nem jól határozza meg, amihez az információt keresi. Ezért bizonytalanság esetén bátran kérdezze meg kezelőorvosát…